Évszakonként másutt van a ponty


A halnak létszükséglete a mozgás.Nagy vándorok is vannak soraikban.Jeles példája ennek az angolna,mely a Saragassó - tengerből 27 hónap alatt ér el hozzánk,majd oda vissza is tér.A ponty teljesítménye ehhez képest csak kirándulás,de amíg a Vaskapu a Dunán el nem készült,a Fekete - tenger környéki pontyok minden évben feljártak a Tisza és a Körös mellékágaiba ívni.Ma ez a vándorlás a legjobban a ponty balatoni útján látszik.Tavasszal a vermelőhelyről a megszokott tartózkodási helyére,onnan a déli oldali sekélyesbe,s vissza,nyáron az élőhelyéről a tó közepébe,majd onnan vissza,végül a vermelési helyére vonul.A Ráckevei - Dunán egyes vízszakaszokon a jég elvonultával megindul a ponty kapása,s tart május végéig.Aztán mint a kámfor,eltűnnek a pontyok.Augusztusig csak elvétve akad egy - egy horogra,azok is éjszaka.Az eltűntek augusztusban ismét megjelennek,vagyis visszajönnek a mély vízszakaszokról,ahol addig tartózkodtak.De előfordulhat az is, hogy ez a visszájára fordul.Valószínűleg a pontyok itt is a nekik kedvezőbb hőmérsékletű vizekbe vándorolnak.A halak évszakonkénti mozgása újabb kérdést vett fel:hol találjuk például tavasszal vagy ősszel a pontyokat?Állóvízben a pontyok általában a jég veszte után az első jelentősebb felmelegedésre megmozdulnak.A vermelés utáni kábulatban eleinte a vermelőhely közvetlen környékén tartózkodnak,de 8 fokos vízhőmérsékletnél a vermelőhelyek kiürülnek.A pontyok kis csapatokban bóklásznak a nádasok mentén,az egészen sekély szakaszokon,s a tavaszi napsütésben közvetlenül a víz színe alatt sütkéreznek.Megláthatjuk őket,mint lilás árnyakat a víz tükrén.Ilyenkor finom úszós felszereléssel,virgonc gilisztával vagy más élő csalival foghatunk belőlük.A 14 fokra felmelegedő vízben,ugyancsak a part menti sekélyben a halak intenzív mozgásba,táplálkozásba kezdenek,készülve az ívásra.A tavaszi horgászat különösen az állóvizeken nagyon eredményes.Bár ilyenkor a horgászok nagy része még csak a szerelés rendbetételével foglalkozik,de aki finom kézséggel,élő csalival például trágyagiliszta,csontival felkeresi a pontyokat,kellemes meglepetésben részesülhet.A folyóvizeken a februári,márciusi áradás,mint a tavasz hírnöke,serkenti mozgásra vermelőhelyükön telelő pontyainkat,s a tavaszi napsugár a partok mellé invitálja.E sekélyeken kezdődik meg az évi táplálékozás.Áprilisban már a folyóvízi halak is készülnek a nászra és intenzív táplálkozásba kezdenek.Felkeresik a víz alá került parti részeket,ott megfelelő táplálékot találnak.A tavaszi horgászatunk során itt keressük a pontyokat.A nyár kezdetével végződik a pontyívás,kezdődik a ponty megszokott nyári élete.Végigjárja rendszeres élelemszerző útvonalát,pótolja a nászban elvesztett energiáját s megkezdődik gyarapodása.Az egyre melegedő vízben fokozódik étvágya,de a 26°C felett megszűnik kapása.Ekkorra az egyre jobban felmelegedett vízben annyi természetes táplálék gyűlik össze,hogy a ponty finnyás lesz,elkerüli a csalit.Az állóvízi nádasokban,vízi növényzettel fedett helyeken és néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékleten lehet csak a pontyot horogra csábítani.Amikor beköszönt a kánikula,eltűnnek a pontyok és csak augusztusban kerülnek elő.Ezt az időt a Balatonban a tó közepi hínarasokban és a tihanyi kút hűvösebb vizében vészelik át.Más vizeken is a mélyebb,hűvösebb vizeket keresik fel és csak éjszaka,a lehűlő vízben kerülnek elő.Meg kell jegyezni:a nagy pontyokat nyáron rendszerint éjszaka fogják.A folyóvízi pontyok június második felében pihennek,azonban júliusban megkezdődik az igazi szezon.Ekkor a pontyok visszatérnek rendszeres tartózkodási helyükre és rendesen nekilátnak a táplálkozásnak.Így megy ez a maga megszokott módján a nyár végéig.Az ősz a pontyhorgászat második legsikeresebb időszaka.Ilyenkor jelentősen csökken a víz táplálékkészlete,a halnak a pontynak is a téli vermeléshez való felkészülésnél fokozódó mennyiségű tápanyagot kell elraktároznia.Ez az ellentmondás teremti meg az eredményes őszi horgászatot.Még az öreg,elővigyázatos pontyok is félreteszik óvatosságukat.Nem csoda,hogy ilyenkor fogják a legtöbb nagy pontyot.Ősszel a pontyok a keményebb talajú,tuskós,torzsokos,bozótos részeken turkálnak,a meder mélyebb részein,s a nagyobb nádasokba visszahúzódva keresnek táplálékot.Ősszel az állóvizek e helyein keressük fel a pontyokat.Aki ismeri a vermelőhelyekhez vezető utat,ezek mentén szép zsákmányra tehet szert.A folyókon ősszel a pontyok a partvédelmi kövezéshez vonulnak.Az itt megtelepedett növényi vegetáció és a bennük rejtőzködő töméntelen táplálékállat képezi eleségüket.Amikor a kövezés mellett a vízszínre felemelkedő zöld lepedékdarabot látunk,tudnunk kell,hogy a kövezésen pontyok keresik élelmüket.Az ősz derekán kezdődik a pontyok téli szállásra vonulása,a vermelés.Halaink rendszeresen visszatérnek megszokott vermelőhelyükre,s ott nagy csapatokban,szorosan egymás mellett helyezkednek el és szinte végig koplalják a telet.Esznek ugyan,ha etetik őket,ha a közelükben találnak valamilyen táplálékot,de e célból nagyobb mozgást nem végeznek.A vermelőhelyek ismerősei még a jég alól is fognak közölük egy-egy példányt,de ez a lényegen nem változtat.Az általános hiedelem szerint a vermelés a meder legmélyebb részein történik.A folyóvízi pontyok a meder kemény,tuskós,4-7 méteres vizében vermelnek.Az állóvizeken más a helyzet.A Balatonon és a Ráckevei - Duna - ágon két-két és fél méteres nádasban is vermelnek pontyok.Az erőművi hűtőtavakban a pontyok egész évben aktív életet élnek.E tavak hideg vizét szivattyúzzák az erőműbe,majd a felmelegedett vizet eresztik vissza a gáttal elhatárolt meleg vízi részbe.E vízcsere eredményeként a tavak hőmérséklete még a legcudarabb télben sem süllyed 10-15 fok alá.E hőmérsékleten állandó a tavak tápanyagtermelése,s természetesen a ponty is rendszeresen táplálkozik.A téli időben a pontyokat a meleg vízi részen kell keresni,míg nyáron a hideg vízben találhatunk rájuk.

Válasz